Reggel hajnalban kellett indulnunk, hogy elérjük a repülőt, ezért nem várhattuk meg, hogy magától ébredjen. Aztán a repülőn próbáltuk az ölemben szépen szundikáló Mátét áthelyezni egy direkt erre a célra kialakított kosárba, sikertelenül. Harmadjára meg mikor hazaértünk és próbáltam a békésen szuszogó Maszatot felhozni a lakásba.
A hazaút kicsit fárasztóbb volt, mint az odaút, de alapvetően zökkenő mentes és sima.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése