Reggel, szokásához híven, ő ébresztett mindenkit a mondókájával. Apa, szokásához híven, először a reggelit készítette el a konyhában. Aztán, szokásához híven, felöltözött és még fogat is mosott. Máté ezalatt, szokásához híven, osztotta az észt.
Mikor apa belépett a kisszobába, majdnem földbe gyökerezett a lába; a kiságy rácsába kapaszkodva, teljesen felegyenesedve, abszolúte nem a szokásához híven, ott ÁLLT Máté.
Apa egész nap azon gondolkodott, hogy ez biztosan csak a véletlenek egybeesésének köszönhető. Este azonban Máté további három alkalommal bizonyította, hogy ő márpedig teljesen tudatosan cselekszik mikor két lábra áll.
Kicsi fiam szinte napra pontosan 9 és fél hónap alatt sajátította el ezt a tudományt. Ami annak fényében, hogy ponotsan ennyi idő alatt jutott el először a Sydneyi operaházhoz is, nem rossz teljesítmény.
Még több kép.
