vasárnap, április 24, 2011

Irány az akvárium

Zsóka mama mindíg jóka sopánkodott, amikor a környéken megesett cápa támadásokról meséltünk neki. Úgy gondoltuk most már eleget rettegett az ismeretlen szörnytől ezért elrepítettük az akváriumba, hogy szembenézhessen a bestiával.

Még több kép.

A Húsvéti bicaj

Ma megjött a nyuszi. Először amióta csak kicsi fiam az eszét tudja. Nem is akármivel érkezett, hanem egy biciklivel. Csak a kis butus itt felejtette. Szerencsére Máté pont egy ilyenre vágyott.

Még több kép.

vasárnap, április 17, 2011

Na még egy

Idestova egy éve, hogy utoljára ünnepeltük a születésnapomat. Talán ezért nem lepődött meg senki, hogy idén is szerveztünk egy összejövetelt. Az idei partit még érdekesebbé tette a félelmetes torta zabálók csapata.

Posted by Picasa

csütörtök, április 14, 2011

Városi séták

Mióta kicsi lányom hazajött úgy próbáltunk Zsuzsunak a legtöbbet segíteni, hogy mindent összerakodtunk, főztünk ebédet (értsd. Zsóka mama főzött) aztán gyorsan leléptünk - Máté, Zsóka mama meg én - otthonról. A csajok meg nyugodtan aludhattak vagy bulizhattak kedvükre.

Most, egy héttel a szülés után, Zsuzsu elég erősnek érezte magát, hogy ő is csatlakozzon. Kicsit visszavettünk a túrák nehézségi fokából, de szerencsére itt Sydneyben is van rengeteg sétálós hely.

Még több kép.

Még több kép.

szerda, április 13, 2011

Kinga egy hetes

Repül az idő. Már egy hete, hogy négy fős a családom. Két dolgot azonban már most belátok; minden gyerek más és az ember gyorsan felejt.

Mátéval ellentétben Kinga rendkívül jól eszik ciciből viszont cserébe rengeteget sír éjszaka. Itt jön be a felejtés ugyanis Zsuzsu szerint Máté, ennyi idősen, nem csak éjszaka sírt, amire én már egyáltalán nem emlékszem.

Még több kép.

kedd, április 12, 2011

Kék Hegyek

Eddig minden látogatót elhoztunk a hegyekbe. Zsóka mama sem maradhatott ki az örömökből. A szikla szélen üldögélést a nagy szélre való tekintettel ugyan megúszta, de azért neki is kijutott a sétából.

Még több kép.

szombat, április 09, 2011

Royal National Park

Emlékszem pár éve mikor megérkeztünk ide hoztak el minket Krisztiánék meg Laciék egy kis bálna lesre. A séta vagy 7-8 km hosszú oda-vissza parkolótól a strandig, ami az idő múlásával egyre rövidebbnek tűnik. Viszont a tenger és a sziklák ellenállnak az időnek és semmit sem veszítenek szépségükből.

Még több kép.

Ez volt a második túra mikor Máté megizzasztotta Zsóka mamát és lenyűgözte apát. Vegigsétálta a 6km-es utat (nem mentünk el egészen a strandig) szinte elejétől a végéig saját lábon.

szerda, április 06, 2011

Kinga

Avagy a meglepetések misztikus lánya.

Még több név.

Tegnap apa egy picit előbb ért haza, mint általában. Itthon a megszokott életkép fogadta; Máté a tv-t nézi, Zsóka mama csöndben figyeli, anya pedig az asztalnál ül és varrogat. Semmi sem árulkodott a hatalmas változásról ami pár órája kezdődött.

"Hogy vagy, kedves?" - kérdezte apa anyától, ahogy mindíg szokta.
"Jól." - válaszolt anya vidáman, ahogy mindíg szokta. "Csak az előbb elment a magzatvízem." Apa nem akart hinni a fülének, de hamarosan a saját szemével is láthatta, ez nem kamu.

Aztán azt nem értette, hogy veheti anya ennyire félválról a dolgot. Kierőszakolt egy telefon hívást a kórházba, hogy kiderítsék mi lenne a legjobb teendő ebben a helyzetben. A szülésznő azt tanácsolta, apa vigye be anyát egy kivizsgálásra. Innentől kezdve csupán két óra összehangolt noszogatásra volt szükség - amibe apa bevonta Zsóka mamát de még a gyöngyösi nagyszülőket is - hogy anyának kiessen kezéből a varrógép.

Gyors pakolás után este kilencre értek a korházba bár anyának semmi fájdalma nem volt. Egy óra várakozás után, amíg feléjük se néztek, azonban elkezdett panaszkodni, hogy ez már nem csak valami kényelmetlenség érzés, hanem komoly fájdalom.

A kivizsgálás során a szülésznő arra jutott, hogy az lenne a legjobb ha anya bent maradna éjszakára. Valószínűsítette, hogy nem fogsz megszületni még egy jó darabig, de anya tavalyi műtétjeire hivatkozva biztonságosabbnak ítélte, ha ott éjszakázna. Azt is hozzátette, hogy szeretné egy doktor véleményét is kikérni.

Se anya, se apa nem ellenkezett mert a kórházba bejutni, főleg egy vajúdó anyával nem hiányzott egyikőjüknek sem. Miután megkapták a szülőszobát anya gyorsan betelepedett egy kád jó meleg vízbe. A meleg víz sokat segített elviselni a most már egyre gyakrabban és hevesebben jelentkező fájásokat.

A doktornő fél egy körül vizsgálta meg anyát, aki addigra már jó 2-3 centiméteresre tágult. Miután átvizsgálta anya papírjait és konzultált a felettesével azt tanácsolta - szintén anya tavalyi műtétjeire hivatkozva - hogy a biztonság kedvéért inkább császármetszés útján hozzon a világra. Anya bele is egyezett remélve, hogy egy epidurális érzéstelenítő gyorsan véget vet a mostanra már szinte elviselhetetlenné erősödött fájásoknak.

Sajnos a sors nem volt kegyes anyához. A kórház egyetlen altató orvosa épp egy másik anyukát készített fel császármetszésre, akinek a műtétje megelőzte anyáét. Más pedig nem adhatta be anyának a fájdalomcsillapítót.

A másik anyuka műtétje még félúton sem tartott mikor anya már erőteljesen vajúdott. Szeretett volna a háton fekvő pozícióból valami másikba kerülni, de a műtétre való felkészülésként rá aggatott műszerek ezt nem engedték. Apa gyorsan szaladt segítségért.

Mikor a szülésznőnk meglátta anyát, elkezdett kapkodva mindenféle kellékeket rakosgatni köré mondván, ez a baba bizony nem fogja megvárni a császármetszést. Anya kitartása megrengett; hiszen ő lélekben már csak a fájdalomcsillapítót várta, nem akart ő már hagyományosan szülni.

A teste önálló életre kelt. A rendszeres és erős összehúzodások eredményeként kicsit több mint fél óra alatt teljesen kitágult. Bár apa mindent megtett, amit csak egy apuka ilyenkor megtehet, két óra előtt pár perccel szülésznőnk szakképzett segítséget kért.

Anya tolófájásai épp ekkor indultak be. Hihhetetlenül felgyorsultak az események. A második nyomásnál már kint is volt a fejed csücske. A harmadiknál az egész fejecskéd. Apa ekkor kicsi megijedt, hogy miért nem sírsz, mint a bátyád tette, de a szülésznők nevettek, hogy hiszen még meg sem születtél. A következő pillanatban - hajnali két óra két perckor - már kint is voltál és hangosan sírtál amíg anya mellére nem helyeztek.

vasárnap, április 03, 2011

Hűlt hely

Ma a nyugati fejjel szembe elhelyezkedő Palm beach-re látogattunk. Szerintem ez Sydney északi részének egyik legjobb helye. Jók a strandjai, jót lehet sétálni, isteni a kilátás és napos időben csak szép képeket lehet itt csinálni. Csak Zsóka mamának, lehetősége nyílt arra is, hogy megnézze múltkori túrájának helyszínét és azon a saját maga hűlt helyét.

Még több kép.

A túrát - 1.5 km séta, pár száz lépcső fel a hegyre, meg az egész vissza - Máté saját erejéből, saját lábon teljesítette.

szombat, április 02, 2011

Jó fejek

Sydneyben a tengerbe lógó nagyobb sziklákat általában fejeknek keresztelik el. Van itt Déli Fej, Északi Fej (ezek a Sydney öböl bejáratát délről és északról övező sziklák) sőt még Nyugati Fej is (fingom nincs miért nyugati).

Zsóka mama ezeket a jó fejeket látogatta sorba az elmúlt napokban. Kezdte a nyugatival, ahol talált az aboriginalok (a helyi őslakosok) által pár száz, netán ezer, éve készített falfestést, sziklarajzot.

Mét több kép.

Aztán folytatta a déli fejjel, ahol benevezett a "Ki tud vasmacskát messzebbre hajítani" versenybe. Mivel a múltkori repülés óra sokat kivett belőle ezért csak csapatban indult Bence, Máté és Lackó közreműködésében. Innen nem messze van Sydney és talán egész Ausztrália leghíresebb strandja, Bondi.

Még több kép.