Repül az idő. Idestova pont egy éve, hogy megérkeztünk Ausztráliába. Hihetetlen igaz? Számunkra annyira hihetetlen, hogy teljesen meg is feledkeztünk róla. Ha egy kedves ismerősünk nem említi meg akkor észrevétlenül, megemlékezetlenül telt volna el. Nem mintha így sokat változott volna a helyzet, de legalább ez a bejegyzés megszületett.
A délelőtt bementünk a városba és meghallgattuk a Dalai Láma beszédét. Jobban nem is választhatott volna témát: A boldogság keresésről beszélt.
Érdekes volt látni ahogy ez a hetven sok éves emberke tört angolsággal, de töretlen jókedvvel, szerénységgel és egyszerűséggel beszélt az emberekhez.
Délután azzal folytattuk az ünneplést, hogy teljesen egyedül, minden segítség nélkül, megsütöttem Zsuzsám egyik kedvencét, a Sertéskarajt mézes, diós, chilis mártással.