Azért igyekeztünk Máténak minél többet megmutatni a szülők földjéből; voltunk Egerben, bejártuk a Palóc utat, Gyöngyösön felfedeztük a felújított Orczy kertet, Pannonhalma és Esztergom sem maradhatott ki a sorból.
A visszaúttól tartottam egy kicsit. Zsuzsu hazautat ecsetelő leírása alapján arra számítottam, hogy a gyereket kézből kézbe adva a repülés teljes ideje alatt ringatni kell majd. Ehhez képest Máté átaludta az útnak majdnem a felét. Többet is aludt volna, ha mellettünk ülő gyerekek nem ébresztik fel időről időre hangos kiabálásukkal.
Ausztráliában fagyos 19 fokok fogadtak. Mondjuk erre számítottunk kicsit. Arra viszont nem hogy szép új otthonunkat is átjárja majd a hűvös. Fűtés nem lévén gyorsan be is indítottuk a légkondicionálót.
Az időeltolódás most engem viselt meg a legkevésbbé. Ez mondjuk szerencsésnek mondható mert a családból egyedül nekem kellett a vasárnapi érkezést követően hétfőn rögtön munkába mennem. Mátén nem nagyon tudtuk észrevenni a megpróbáltatásokat, ha csak nem abban, hogy két napig egyfolytában aludt. Zsuzsum elbajlódott pár napig az éjszakai ébrenléttel és napközbeni álomkórral, de mára már ő is teljesen rendbejött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése