Azért nem hagytuk kedvünk szegni; elmentünk delfin lesre. Gondolván a delfinek már úgyis vizesek, azokat tutti nem zavarja az eső. Sikerült is meglesnünk párat, amint egy sziklafal előtt halászgattak. Zsóka mamának ez volt az első találkozása vadon élő delfinekkel. Ami nekünk is újdonság volt az egy medúza volt, de nem akármilyen ám, hanem Máté méretű (95cm, 15kg). Az a fajta amelyikkel az ember nem szívesen találkozna szembe egy sötét sikátorban.
Este kicsit aggódtunk, hogy Máté fiam majd nem lesz kompatibilis a hozzánk csapódott Lillával - Bea és Marci ezt a nevet adta kislányuknak, ha valaki még nem hallotta volna. Szerencsére nem így történt. Máté mindenhova saját kezűleg cipelte a csöpp kis lányt meg a hatalmas székét. Éjszaka meg versenyt aludtak.
Másnap szerencsére elvonultak a felhők, kisütött a napocska. Találtunk a környéken pár vakítóan fehér homokú strandot, kék tengert, vörös folyót, papagájt, kengurut meg miegymást. Azt hiszem jó hangulatban értünk haza mindannyian.
Még több kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése