Immáron a 34. hetét tapossa Drazsé. Hihhetetlen, hogy hamarosan köztünk lesz. Jobban mondva, ha Zsuzsu hasára nézek akkor mégsem olyan hihetetlen.
Ausztráliában a terhesség nyomonkövetését és a szülés levezetését nem az orvosok végzik hanem a védőnők. Azért persze van ultrahang, amit lát a doki, de csak akkor kerül kapcsolatba a kismamával, ha valami probléma adódik.
Viszont nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szülők tisztában legyenek azzal mi is történik éppen. Ezért aztán minden fiatal pár részt vesz a szülés előtt nem sokkal egy oktatáson, ahol elmondják mi várható. Minket tegnap okítottak ki.
Rá is döbbentünk, hogy mivel itt nem vágnak gátat, hanem hagyják az anyukát tágulni, a vajúdás akár 1 napig is eltarthat. Meglepő módon Zsuzsu ettől nem rettent meg. Én viszont teljesen be vagyok pánikolva. Hát hogy fogom én ezt kibírni?
Okosan csinálták az anyag összeállítását. Délelőtt sokkoltak a tényekkel, délután meg elmondták, hogyan tudjuk a fájdalmakat csillapítani; masszázsteknikák, pozíciók meg pusztán annak megértése révén, hogy a fájdalom nem rossz, hanem valami ami eljuttat egy sokkal jobbhoz. Hát majd meglátjuk.
Jövő héten megmutatják a szülészetet, hogy milyen segédeszközöket vehetünk igénybe (labda, babzsák, medence, zuhany, ...) meg ilyenek.
