hétfő, február 04, 2013
Kinga első napja az oviban
Kinga semmit nem bízott a véletlenre. Mindent hozott amire szüksége lehetett. Meg talán még egy picit többet is.
hétfő, december 31, 2012
Hunua Falls
Na még egy vízesés. Aucklandba menet megálltunk itt. Nem is sejtettük milyen fontos eseménynek lesz Hunua Falls a helyszíne.
Máté egy váratlan mozdulattal megkaparintotta anya kezéből a fényképező gépet és nem is volt hajlandó visszaadni, amíg le nem fényképezte a család minden tagját.
Kora délután értünk a reptéri szállodánkba. Közkívánatra az uszodában kezdtük Auckland felfedezését. Aztán segítséget próbáltunk kérni a recepción:
- Tudna valamit ajánlani, ahova érdemes elmennünk Aucklandban?
- Semmit. Ma már minden bezárt.
- Van valami érdekes park vagy nyilvános hely ahová mehetnénk?
- Nincs.
- Fagyit hol tudnánk venni?
- A reptéren.
Azt hittük, kifogtuk a világ legkevésbé segítőkész szállodai recepciósát, de nem. A városnak az a része, amin mi átautóztunk valóban jellegtelennek tűnt. Szinte minden zárva volt.
Mikor a város kellős közepén álló domb (kb mint Pesten a Gellért hegy) tetején lévő obelixhez hajtottunk, meglepődve tapasztaltuk, hogy a domb oldalában tehenek és birkák legelésznek, viszonylag nagy számban.
Máté egy váratlan mozdulattal megkaparintotta anya kezéből a fényképező gépet és nem is volt hajlandó visszaadni, amíg le nem fényképezte a család minden tagját.
Kora délután értünk a reptéri szállodánkba. Közkívánatra az uszodában kezdtük Auckland felfedezését. Aztán segítséget próbáltunk kérni a recepción:
- Tudna valamit ajánlani, ahova érdemes elmennünk Aucklandban?
- Semmit. Ma már minden bezárt.
- Van valami érdekes park vagy nyilvános hely ahová mehetnénk?
- Nincs.
- Fagyit hol tudnánk venni?
- A reptéren.
Azt hittük, kifogtuk a világ legkevésbé segítőkész szállodai recepciósát, de nem. A városnak az a része, amin mi átautóztunk valóban jellegtelennek tűnt. Szinte minden zárva volt.
Mikor a város kellős közepén álló domb (kb mint Pesten a Gellért hegy) tetején lévő obelixhez hajtottunk, meglepődve tapasztaltuk, hogy a domb oldalában tehenek és birkák legelésznek, viszonylag nagy számban.
vasárnap, december 30, 2012
Meleg Vizes strand
A Meleg Vizes Strand nem arról kapta a nevét, hogy itt mindig meleg a tenger, de majdnem. Ezen a strandon a homok alatt, de nagyon közel a felszínhez, van egy melegvizes forrás. Az ember egy kis ásással saját kis melegvizes medencét építhet magának homokból.
A napot azzal töltöttük, hogy elvezettünk ehhez a strandhoz, majd körbe a Coromandel félszigeten. Közben egy csomó mindent tanultunk a Mazdáról.
A csomagtartó csak akkor csukódik rendesen, ha még ki kell nyitnod.
A tempomat kikapcsol, ha a manuális váltó olyan fokozatban van, ami az adott terepviszonyok mellett nem teszi lehetővé a beállított sebesség tartását.
Maximálisan támogatja a minőségi gyorshajtást. Az ember minden pillanatban látja az átlag sebességet és fogyasztást.
A legfontosabb funkció az időgép. Ha az átlagnál gyorsabban halad, süt a nap. Ha a sofőr kiszáll, zuhog az eső.
A napot azzal töltöttük, hogy elvezettünk ehhez a strandhoz, majd körbe a Coromandel félszigeten. Közben egy csomó mindent tanultunk a Mazdáról.
A csomagtartó csak akkor csukódik rendesen, ha még ki kell nyitnod.
A tempomat kikapcsol, ha a manuális váltó olyan fokozatban van, ami az adott terepviszonyok mellett nem teszi lehetővé a beállított sebesség tartását.
Maximálisan támogatja a minőségi gyorshajtást. Az ember minden pillanatban látja az átlag sebességet és fogyasztást.
A legfontosabb funkció az időgép. Ha az átlagnál gyorsabban halad, süt a nap. Ha a sofőr kiszáll, zuhog az eső.
szombat, december 29, 2012
Világító kukacok
Ma egy kicsit többet autóztunk, mint eddig.
Először Taupo mellett megnéztük a Huka vízesést, ami felejthetetlen látvány, olyan döbbenetes mennyiségű víz folyik át egy hihetetlen keskeny vájaton.
Még több kép.
Rögvest utána átrobogtunk Waitomo-ba, ahol egy cseppkő barlangban világító kukacokat néztünk. Máté folyamatosan tesztelte geológiai alapismereteimet. El kellett magyaráznom, hogyan keletkezett a barlang, miből van a mészkő, hogyan nő a cseppkő. Aztán biológiából, hogy miért világítanak a kukacok, miért lógatnak hálót. Aztán miután meggyőződött, hogy tudom a válaszokat rögtön kezdte előről, hátha időközben valamit elfelejtettem.
Estére visszatértünk első szállásunkra. Na nem azért, hogy Máté másik szeme alá is szerezzünk egy monoklit, hanem mert közelebb esik holnapi célpontunkhoz, a Meleg vizes strandhoz.
Először Taupo mellett megnéztük a Huka vízesést, ami felejthetetlen látvány, olyan döbbenetes mennyiségű víz folyik át egy hihetetlen keskeny vájaton.
Még több kép.
Rögvest utána átrobogtunk Waitomo-ba, ahol egy cseppkő barlangban világító kukacokat néztünk. Máté folyamatosan tesztelte geológiai alapismereteimet. El kellett magyaráznom, hogyan keletkezett a barlang, miből van a mészkő, hogyan nő a cseppkő. Aztán biológiából, hogy miért világítanak a kukacok, miért lógatnak hálót. Aztán miután meggyőződött, hogy tudom a válaszokat rögtön kezdte előről, hátha időközben valamit elfelejtettem.
Estére visszatértünk első szállásunkra. Na nem azért, hogy Máté másik szeme alá is szerezzünk egy monoklit, hanem mert közelebb esik holnapi célpontunkhoz, a Meleg vizes strandhoz.
péntek, december 28, 2012
A pokol kapuja
Legalábbis George Bernard Shaw szerint, aki a város legnagyobb fortyogó katlanjait elnevezte.
Asszem Mátéban sokkal nagyobb nyomot hagyott sétánk ötödik percében az ujjába fúródott faszilánk, mint a 144C-on rotyogó pocsolyák.
A délután Taupo-ban ért minket, ahol kihajóztunk megnézni egy, csak a vízről látható, ősi, Maori sziklavésetet, amiről kiderült, hogy 1979-ben kezdték faragni.
Asszem Mátéban sokkal nagyobb nyomot hagyott sétánk ötödik percében az ujjába fúródott faszilánk, mint a 144C-on rotyogó pocsolyák.
A délután Taupo-ban ért minket, ahol kihajóztunk megnézni egy, csak a vízről látható, ősi, Maori sziklavésetet, amiről kiderült, hogy 1979-ben kezdték faragni.
csütörtök, december 27, 2012
Hobbiton
Nyugodjon meg mindenki, bár sokáig aludtunk nem késtük le a mai programokat.
Viszonylag hamar értünk Zsákos Frodó falujának határába. Ugyan kicsit kiábrándító a nagyipari jelleget öltő turista feldolgozó üzem, de aztán az ember mindent elfelejt, amikor ott áll a nagy tölgyfa alatt, Bilbó hazának kapujában.
Sajnos Mátét, bár Sydneyben mindig izgatottan beszélt róla, nem nagyon hatotta meg a hely szelleme. Kingát meg még annyira sem. Így aztán az idegenvezető történeteiről többnyire lemaradtunk.
Az idő esősen indult, de aztán elállt. Olyannyira, hogy mindjájunknak sikerült többé-kevésbé leégnie.
Délután átautóztunk Rotoruába, a helyi termál régió fővárosába. Még az autóból ki sem szálltunk már megcsapta orrunkat a gejzírek kénes szaga. A település közepén levő nagy park tele volt különböző tipusú gejzírekkel. Volt ott bugyogó sárgödör, fortyogó tejtócsa, kukta tetőként működő sziklatömb, kristálytiszta melegvizes barlang és nyilvános lábáztató.
Utóbbi kb térd alattig ért. Nekem. Máténak combközepéig, Kingának meg derékig. Ezt onnan tudom, hogy kérés és főleg engedély nélkül mellém álltak miközben én a medence mélységét teszteltem. Természetesen én még a rövid gatyám szárát is felhúztam. A srácok nem.
Este még néztünk egy Maori előadást vacsora közben, ahol Kinga beállította minden idők legfiatalabb önkéntes táncosának rekordját.
Viszonylag hamar értünk Zsákos Frodó falujának határába. Ugyan kicsit kiábrándító a nagyipari jelleget öltő turista feldolgozó üzem, de aztán az ember mindent elfelejt, amikor ott áll a nagy tölgyfa alatt, Bilbó hazának kapujában.
Sajnos Mátét, bár Sydneyben mindig izgatottan beszélt róla, nem nagyon hatotta meg a hely szelleme. Kingát meg még annyira sem. Így aztán az idegenvezető történeteiről többnyire lemaradtunk.
Az idő esősen indult, de aztán elállt. Olyannyira, hogy mindjájunknak sikerült többé-kevésbé leégnie.
Délután átautóztunk Rotoruába, a helyi termál régió fővárosába. Még az autóból ki sem szálltunk már megcsapta orrunkat a gejzírek kénes szaga. A település közepén levő nagy park tele volt különböző tipusú gejzírekkel. Volt ott bugyogó sárgödör, fortyogó tejtócsa, kukta tetőként működő sziklatömb, kristálytiszta melegvizes barlang és nyilvános lábáztató.
Utóbbi kb térd alattig ért. Nekem. Máténak combközepéig, Kingának meg derékig. Ezt onnan tudom, hogy kérés és főleg engedély nélkül mellém álltak miközben én a medence mélységét teszteltem. Természetesen én még a rövid gatyám szárát is felhúztam. A srácok nem.
Este még néztünk egy Maori előadást vacsora közben, ahol Kinga beállította minden idők legfiatalabb önkéntes táncosának rekordját.
szerda, december 26, 2012
Közép Földe
Elég régen nem írtam már. Pontosan azóta, amióta (szerintem) semmi említésre méltó nem történt velünk. Ma pontosan ezért kell megtörnöm a csendet.
Reggaqel 6-kor ébresztettem a csemetéket, gyors reggeli és már húztunk is ki a reptérre. Irány Közép Földe, azaz Új Zéland északi szigete.
A repülő út viszonylag simán ment. Leszámítva, hogy miután az automata rendszer nem volt képes minket becsekolni, a kedves személyzet átkeresztelt engem Mr Kinga Eles-sé. Tette mindezt oly alapossággal, hogy a hiba jelentése után fél órát harcoltak a rendszerrel majd megkértek, hogy változtassak nevet; útlevelet cserélni valószínűleg könnyebb.
Aztán Kinga első repülése semmiben sem különbözött a vele egy korúak első repülésétől. Mint a sajt kukac, olyan volt. Leszámítva mikor le és felszállásnál magamhoz láncoltam; akkor átment tűzoltó szirénába.
Máté egész jól viselte az utat. Próbált TVzni, mint a nagyok, de valószínűleg ezen a repülőn túl közel volt a képernyő mert szegény kb félútnál kitette a taccsot.
A felhők felett egyfolytában ragyogott a nap. Így aztán teljesen jó hangulatban érkeztünk meg Aucklandba, ahol pontosan az a jó idő várt, amit már hetek óta jósolnak nekünk; 20 fok és eső.
Zsuzsu annyira ráizgult a bérelt Mazda 3-ra, hogy hagytam vezetni. A dolognak megvolt az a kellemes mellékhatása, hogy mindenhova odataláltunk.
A nap fénypontja a szálloda jakuzija volt. A srácok annyit ugráltak, hogy buborékoztató nélkül is forrt a víz. Persze a sok ugrálásnak fejtörés lett a vége. Most nem is igazán tudom, hogy a család alszik vagy pedig elájult.
Közép Földe 2 órával előbbre jár Ausztráliánál. Remélem nem fogjuk átaludni a holnap reggeli programot.
Reggaqel 6-kor ébresztettem a csemetéket, gyors reggeli és már húztunk is ki a reptérre. Irány Közép Földe, azaz Új Zéland északi szigete.
A repülő út viszonylag simán ment. Leszámítva, hogy miután az automata rendszer nem volt képes minket becsekolni, a kedves személyzet átkeresztelt engem Mr Kinga Eles-sé. Tette mindezt oly alapossággal, hogy a hiba jelentése után fél órát harcoltak a rendszerrel majd megkértek, hogy változtassak nevet; útlevelet cserélni valószínűleg könnyebb.
Aztán Kinga első repülése semmiben sem különbözött a vele egy korúak első repülésétől. Mint a sajt kukac, olyan volt. Leszámítva mikor le és felszállásnál magamhoz láncoltam; akkor átment tűzoltó szirénába.
Máté egész jól viselte az utat. Próbált TVzni, mint a nagyok, de valószínűleg ezen a repülőn túl közel volt a képernyő mert szegény kb félútnál kitette a taccsot.
A felhők felett egyfolytában ragyogott a nap. Így aztán teljesen jó hangulatban érkeztünk meg Aucklandba, ahol pontosan az a jó idő várt, amit már hetek óta jósolnak nekünk; 20 fok és eső.
Zsuzsu annyira ráizgult a bérelt Mazda 3-ra, hogy hagytam vezetni. A dolognak megvolt az a kellemes mellékhatása, hogy mindenhova odataláltunk.
A nap fénypontja a szálloda jakuzija volt. A srácok annyit ugráltak, hogy buborékoztató nélkül is forrt a víz. Persze a sok ugrálásnak fejtörés lett a vége. Most nem is igazán tudom, hogy a család alszik vagy pedig elájult.
Közép Földe 2 órával előbbre jár Ausztráliánál. Remélem nem fogjuk átaludni a holnap reggeli programot.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)