Hunua Falls

Na még egy vízesés. Aucklandba menet megálltunk itt. Nem is sejtettük milyen fontos eseménynek lesz Hunua Falls a helyszíne.

Máté egy váratlan mozdulattal megkaparintotta anya kezéből a fényképező gépet és nem is volt hajlandó visszaadni, amíg le nem fényképezte a család minden tagját.

Még több kép.

Kora délután értünk a reptéri szállodánkba. Közkívánatra az uszodában kezdtük Auckland felfedezését. Aztán segítséget próbáltunk kérni a recepción:

- Tudna valamit ajánlani, ahova érdemes elmennünk Aucklandban?
- Semmit. Ma már minden bezárt.
- Van valami érdekes park vagy nyilvános hely ahová mehetnénk?
- Nincs.
- Fagyit hol tudnánk venni?
- A reptéren.

Azt hittük, kifogtuk a világ legkevésbé segítőkész szállodai recepciósát, de nem. A városnak az a része, amin mi átautóztunk valóban jellegtelennek tűnt. Szinte minden zárva volt.

Mikor a város kellős közepén álló domb (kb mint Pesten a Gellért hegy) tetején lévő obelixhez hajtottunk, meglepődve tapasztaltuk, hogy a domb oldalában tehenek és birkák legelésznek, viszonylag nagy számban.