Fejlődünk

És ez mindenkire, minden értelemben igaz. Én már 5 percen belül pelenkázom át Drazsét. Zsuzsu akár 20 perc alatt degeszre tudja tömni. Ő pedig megdöntött minden emberi rekordot az "Egyfolytában bömbölök" című tehetség kutató versenyen. Amire nagyon büszkék vagyunk, ne értsetek félre, de talán minket is megkérdezhettek volna arról, hogy a sok fordulós döntőt rendezhetik-e a mi lakásunkban. És ha már elfelejtettek előre engedélyt kérni, legalább az mondja meg valaki mikor lesz már vége.

Egyébként ma rájöttünk Drazsé első nagy hiányosságára. Nem tud a hasán maradni nyugodtan. Nekem tegnap tűnt fel először mikor éjjel 11-kor megpróbáltam hasra fektetni a szőnyegen. Mondtam Zsuzsunak, aki nem hitte el, hiszen a gyerek még 2 hetes sincs. Ma újra megcsinálta nekem. Zsuzsu ekkor már ismétlést követelt. Eredmény: ha a keze a teste alá szorul akkor tehetetlen, ha nem akkor 5 perc alatt a hátán van. Mértük, ennyi, nem több.

Az első csata

Tegnap előtt éjjel jól aludt a gyerek. Ennek köszönhetően Zsuzsu is relatív frissen kezdte a napot. Reggeli etetés után gyorsan le is trappoltunk az óceán partjára, ahol a verőfényes napsütésben pózoltunk a kamérának. Drazsé nagyon fotogén. Még a végén modell lesz, nem pedig vadakat terelő juhász. Ekkor még egyikünk sem sejtette, hogy mi vár ránk a nap hátra levő részében.

Pár napja, Bea nagyon aranyosan eljött hozzánk és főzött nekünk egy csomó töltött paprikát, meg pörköltet. Nagyon hálásak vagyunk neki ezért. Amit se ő sem mi nem tudtunk, hogy a sok hagyma emésztési problémákat idézhet elő a babánál. :(

Az ebéd után már csak rövid időre sikerült elaltatnuk Drazsét. Csak és kizárólag a cici nyugtatta meg. Az is csak átmeneti időre. Tudtuk, hogy evett rendesen, tudtuk hogy fáradt, mégsem aludt. Minden trükkünket bevetettük semmi sem használt. 

Amilyen szépen indult a napunk olyan ádáz küzdelembe torkollott estére.  Zsuzsu már annyira kimerült, hogy elküldött sétálni a gyerekkel.  Ez jó volt mert ő tudott aludni, a pici meg, mégha ébren is volt, legalább nem ordított. Az esti fürdetés sem hozta meg az áhított nyugalmat, fél óra csend után újabb üvöltés következett.

Éjfélre teljesen tisztába voltunk vele, hogy a hasa fáj, de nem tudtunk rajta segíteni. Éppen fel-alá járkálva ringattam, mikor a hűtő felé tévedtem. A hűtő monoton moraja csodákat tett. A pici egészen megnyugodott. Mikor letettem az ágyikójába legnagyobb meglepetésemre magától az oldalára fordult és elaludt. Hozzányúlni nem mertem, úgyhogy csak beélesítettem a bébicsőszt és magam is lefeküdtem aludni.

Szégyen ide, szégyen oda, ha elalszom nem ébredek fel a gyerek sírásra. Zsuzsu reggel azt mondta csak 1x kellett etetnie az éjjel. Másodjára rekord idővel 4.5 órát aludt Drazsé. Most minden szép megint. Asszem az első csatát, bár nagyon szoros volt, mi nyertük.

Bátraknak áll a világ

Pár nappal Drazsé születése után, az egyik vizsgálat során, valami apró furcsaságot (kattanó hangot) észleltek a csípője egyik oldalán. Mondták, hogy valószínűleg vaklárma, de azért a biztonság kedvéért vigyük el egy ultrahangos vizsgálatra. Kértünk időpontot és ma el is mentünk. 

Egy kedves idős néni csinálta a vizsgálatot. Drazsé teljes nyugalommal hagyta, hogy levetkőztessék és a meleg zselével bekent érzékelővel vizsgálgassák. Kicsit el is bóbiskolt a vizsgálat során. Mondtam is, hogy otthonra is kéne egy ilyen kütyü, ha ennyire megnyugszik tőle.

Nem hivatalosan: semmi rendellenességet nem találtak. A hivatalos értékelésre várni kell holnapig. 

Nagyon bátor voltál kicsi Drazsé. Még akkor is ha a végén kicsit eláztattad a pelust.

A kis szörfös

Hiába no, nem bírunk veled. Hajt a véred. Amióta csak hazajöttünk a kórházból mindig csak harcoltunk veled. Ma - életednek 4. napján - anya és apa nem bírta tovább, engedett a kívánságodnak és lementünk veled a tengerpartra, ahol meggyőződhettél róla, hogy a kondíciók nem alkalmasak számodra szörfözéshez.

Még több kép.

Majd holnap újra megpróbáljuk, meg holnap után, meg azután. Egészen addig amíg egyszercsak fel nem állsz a deszkán. Utána már mehetsz majd magadtól is.

Az első napok

3.38 Kg-al és 49 cm-el láttad meg a napvilágot. Bár alapvetően rögtön szimpatikusnak, sőt mi több vonzónak találtad voltak kissebb nézeteltéréseid anya cicijével. Szerencsére a tapasztalt személyzet segítsége és anya kitartó próbálkozásai átsegítettek a kezdeti nehézségeken. Mindig tele hassal vághattál neki a következő pár óra alvásnak.

Születésed után apa és anya rengeteg jókívánságot kapott a barátoktól. Sokan meglátogattak a kórházban és ajándékokkal kedveskedtek neked. Néhányan azt tanácsolták apának, hogy egy kisseb ünneplés keretében mutassa be az első képeket rólad, aminek ő örömmel tett eleget.

Még több kép. És még több.

Nagyon jó alvónak bizonyultál. Soha nem kellett a babamegőrzőbe leadni, mert mindig hagytad anyát is aludni. Születésed másnapján apa is leheveredett mellétek egy kórházi ágyra és először fordult elő, hogy egymás mellett fekve, hármasban húztuk a lóbőrt.

Apa már a kórházban megpróbált elsajátítatni egy-két csecsemő gondozási fogást, ami később talán jól jön. Azért lesz még mit tanulnia.



A második napon apa kitöltötte a születéseddel kapcsolatos papírokat. Csak ekkor dőlt el végérvényesen, hogy a Máté nevet fogod viselni.

Made in Zsuzsu

Avagy a beépített ember végre felfedte magát.

Még több kép

Tegnap anya és apa még jó hosszan, gond nélkül Activity-zett a barátokkal. Még akkor sem sejtettek semmit a mai nap programjáról mikor éjfél körül hazaértek. Apa fél egy körül került az ágyba azzal a tudattal, hogy anya is követi perceken belül. Nagyon meglepődött mikor hajnali 5 óra körül egyedül ébredt az ágyban.

Már máskor is előfordult, hogy nem hagytad anyát nyugodtan aludni a helyén és a kanapéra kényszerítetted. Apa nem is aggódott egészen addíg amíg egy teljesen ártatlan "Hogy vagy, kedves?" kérdésre nem kapott egy nyers "Mégis mit gondolsz?" választ.

Apa azonnal ugrott és próbálta anya fájdalmait hátmasszázzsal enyhíteni. Egy kis melegvizes zuhanyzás is sokat segített. Szépen lassan leellenőrizte hogy a már korábban összekészített csomagból nem hiányzik-e valami, megreggelizett, lecuccolt a kocsiba és felhívta a korházat. A szülésznő pár perc csevegés után, amit anyával folytatott (vagyis csak folytatott volna, ha nem szakítja félbe egy kis hányási roham), azt tanácsolta, hogy menjünk be a kórházba.

Ajtótól-ajtóig 15 perc 43 másodperc volt apának az alig 10 km-es út. Nem sietett, csak iparkodott. Az első vizsgálat során, 8.30 körül, anya már szépen 3-4 cm-esre tágult. A szervezete pontosan úgy viselkedett, ahogy azt a nagy könyvben megírták. Mondjuk ez őt ott és akkor nem nagyon hatotta meg, olyan intenzív és gyakori fájásai voltak. 

Legjobban a négykézlábas pozíció tetszett neki, de kipróbálta a babzsákot és a meleg fürdőt is. 10 óra körül jelezte, hogy szeretne valami fájdalomcsillapítót kapni. A szülésznő nitrogén gázzal próbálta volna mámorssá tenni számára a szülést, amitől anya határozottan elzárkózott, mondván az csak megbolondítja, de a fájdalmat nem veszi el.

A következő opció (pendamin?) előtt újabb vizsgálat következett, melynek során mindenki meglepődött, hiszen anya már 8 cm-re tágult. Azért a fájdalomcsillapítót megkapta, ami azonban csak 15-20 perc elteltével váltotta ki a hatását. 

Anya végig nagyon erős és ügyes volt. Mindig akkor nyomott amikor kellett, közben pedig annyit pihent amennyit csak tudott. Apa kezét többször is majdnem tőből kitépte, de biztosan még ekkor is neki voltak nagyobb fájdalmai.

Anya már többször is feladni látszott a harcot, de akkor egy kis masszázs, pár bátorító szó mindig átsegítette a nehéz pillanatokon.

12.18-kor sikerült kidugnod a fejed. Nem tétlenkedtél, azonnal sírni kezdtél. Ez azt hiszem mindenkit meglepett a szobában, de apát mindenképpen. 12.20-kor pedig teljesen megszülettél. Csodálatos pillanat volt. A szülésznő gyorsan letekerte nyakadról a rátekeredett köldökzsinórt, megtisztított. Megvártuk míg a zsinorban megáll a lüktetés, majd apa egy jól irányzott ollónyisszantással elvágta.

Letisztítottak, bebugyoláltak, de a sírást csak akkor hagytad abba mikor apa kezébe adtak, aki lágyan ringatott és beszélt hozzád. 

Ekkor már anya is mosolygott, pedig a doktor bácsi még javában varrogatta szakadt sebeit.

Hát így történt, hogy megszülettél.