A szigetünk egyszerűen mesés; fehér homok, kristálytiszta kék víz, pálmafák.
Délelőtt felavattuk a szálló új medencéjét majd elmentünk a közeli zátonyra halakat etetni. Asszem Máté nem igazán fogta elsőre miért is vagyunk ott mert jóízűen befalta a halaknak szánt első zsemlét.
Aztán végignéztük, ahogy az egyik őslakos kifaragott egy teknősbekát. Máté megtanulta az első helyi szót: bula (szevasz), amit aztán rendszeresen használ is, a helyiek és más turisták legnagyobb örömére.
Délután a tenger következett, de nem igazán tetszett Máténak. Lehet, hogy nem ébredt még fel egészen, vagy a hullámok voltak kicsit nagyobbak a kelleténél, de az is lehet, hogy a parányi csallánozók a vízben zavarták. Csak a teknősbéka medence derítette kicsit jobb kedvre. A nap slágere a medence volt ahol a délután hátralevő részét töltöttük. Máté nagyon élvezte. Ma először ment víz alá önszántából.
Este a nagyérdemű megtanulhatta a helyi művészektől milyen is egy igazi Fiji istenhozott majd fogadhatott kedvenc rákjára egy nemzetközi rák futtató verseny keretében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése