Beáék erőltették, hogy versenyezzünk. Nekem nem nagyon fűlött hozzá a fogam aztán támadt egy mentőötletem: észrevétlenül felhajtottam a kormánylapátjukat. A nagy kajakosok hirtelen mentek minden irányba, mi pedig szépen ellapátoltunk mellettük a cél felé.
Délután a Wineglass (borospohár) öböl kilátójához túráztunk. Zsuzsu leszegett fejjel lépegetett felfelé a lejtőn mikor egy ismeretlen hang odaszólt neki: "Siess már, w..zeg!". Igen, jól sejtitek, magyarul beszélő friss Ausztrál barátainkba botlottunk megint.
Még több kép.Este még gyorsan elhajtottunk, Ross városába, ahol megköszöntöttük Beát szülinapja alkalmából. Kicsit beesteledett, meg kedvünk sem volt sátrat verni, úgyhogy megálltunk egy motelnél. Mondtuk: "Szoba kéne 4 főre." Mondták: "2 szoba, darabja $100". Marci mondta: "Sok". Mondták: "Akkor legyen $80". Marci: "Nincs más?" "Van egy 6 fős házikó $150-ért reggelivel." Marci: "Nem kell reggeli." "$120?" "Ok." Mikor átvettük a szobát Marci átnyújott egy százast a hölgynek és megkérdezte: "Ugye jó lesz így?". Mire a válasz: "Na jó.". Innentől kezdve mindig Marci alkudott.
