Bár minden nagyon közel van egymáshoz, mi mégis lejártuk a lábunkat; Piazza Navona, Pantheon, Aurelio oszlopa, Trevi kút, Spanyol lépcső, Piazza del Popolo, Trajanusz oszlopa, Victor Emanuell emlékhely, Szt. Péter tér meg még pár dolog aminek a nevét sem tudom.
Még több kép.
Ráköszöntem, hogy "Áve Cézár!".
Összerezzent, még a telefon is kiesett a kezéből, aztán szemlesütve, kezet lógatva elindult a Colosseum felé. Nagyon gyengén értem az ó-latint, de valami olyasmit mormogott a szája alatt, hogy "Már megint lebuktam a telefonálással. Most mehetek statisztának az esti showra."
Állítólag azóta sem látta senki. Vigyázzatok mivel viccelődtök az utcán mások füle hallatára.
Kinga nagyon ért az építészethez; ha valami szépet lát, mosolyog, egyébként alszik.
Sikerült megfejtenem az olasz káosz működését. Egyszerűen zero toleranciájuk van a tökölődéshez. Ha valaki tudja mit akar és csinálja is, akkor utat adnak neki. Ha tétovázik akkor semmibe veszik. Így sikerült egyszer lemaradnunk egyszer pedig fennmaradnunk a buszon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése