Senki nem számított arra, hogy a Pápa éppen ma fog nyilvános misét tartani. Ennek következtében a Szent Péter tér átjárhatatlan volt, a környék pedig hemzsegett áldásra váró halandóktól. Próbálunk mindenhová pontosan érkezni és az ilyen váratlan fordulatok miatt mindig el is késünk. Most is loholnunk kellett a Vatikán múzeumhoz, hogy le ne késsük a vezetett túra kezdetét.
Vicces kis idegenvezetőt kaptunk. Rengeteg adattal szolgált, de azért kis viccekkel is emlékezetessé tette a látogatásunkat. Egyik alkalommal rámutatott a lábunk alatt elkerített díszes mozaikra és megkérdezte: "Tudják mi a baj ezzel a mozaikkal? ... Hogy nem az én fürdőszobámban van." Máskor meg megkérdezte van-e közöttünk amerikai. Akik feltették a kezüket azoknak azt tanácsolta vegyenek egy szobrot alaposan szemügyre. Pár másodperc múlva: "Ugye maguk szerint is tiszta Clinton?" Ezek után már mindenki csak Clintont látott a szoborban.
A kiállított tárgyak pazar gyűjteményt alkotnak. A látogatás viszont nagyon rosszul van megszervezve. Annyi embert engednek be egyszerre, hogy az egyébként tágas folyosók is szűknek érződnek. Végig az volt az érzésem, hogy patkány vagyok a labirintusban. Mivel azonban nagyon nem szeretem, ha másik három patkány liheg hátulról a fülembe, mire a Szixtuszi kápolnához értünk kicsit elegem lett. Talán ezért is nem estem hasra Michelangelo remekművétől. Az elvégzett munka valóban tiszteletre méltó, de a képek sokkal jobban néznek ki szerintem a könyvek, prospektusok oldalain.
Levezetésként felmásztunk a székesegyház kupolájába, beálltunk Jézus és a tanítványai mögé - a térdükig sem értünk - a homlokzaton, majd fel és alá barangoltunk a templom hatalmas épületében. Este nem volt szükség altatóra dalra elalváshoz.
Még több kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése