Ma megszűnt a káosz, üresek az utak.
Reggel 9-kor épp elindultunk a Colosseumhoz, mikor a jegyárus nem volt hajlandó napi jegyet adni, mondván talán már nem is lesz több busz, sztrájk van. Pánik, rohanás, fel a buszra, gondolkodás; egyáltalán nem vettünk jegyet. Nembaj, fent vagyunk, nem fogjuk lekésni a csoportunkat.
A Colosseumnál sok ember, de nem látjuk a nagy sort. Kiderült, hogy ez általános sztrájk, a város nevezetességei is zárva vannak.
Miután Zsuzsu leteremtette a szerencsétlen rendőrt - aki volt bátor érdeklődésünkre őszintén válaszolni - hogy ezt mégis hogy képzelik, átgondoltuk a lehetőségeinket.
Úgy határoztunk, hogy olyan helyeken fogunk sétálni, ahol amúgy nem sétáltunk volna.
Meg is terveztük utunkat egy tájékozódásra teljesen használhatatlan térkép alapján. Ennek eredményeként egy óra kemény menetelés után visszajutottunk oda, ahonnan elindultunk. Jó lecke volt, többé nem bízunk a térképekben.
Délután fél 4-ig róttuk a város eldugott kis utcácskáit és gyönyörködtünk névtelen emlékeiben. Találtunk pl. egy freskót egy ház falán, amit állítólag Raffaello festett.
Még több kép.
Jelentem a szieszta működik. Alig 2 órával azután, hogy hazaértünk, nem voltunk restek visszamenni a városba. Mondjuk ebbe nagy szerepe volt annak is, hogy a sztrájk véget ért és a buszok újra jártak. Az Trevi kút volt a cél - esti fényben is látni akartuk - de a Piazza Venezian is találtunk pár érdekes helyet ami eddig elkerülte a figyelmünket.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése